2009. október 29., csütörtök

Nyár, Zombi, Drakula, darázs stb

Az előző, nem túl rövid szösszenetemet, valahol június közepén fejeztem be. Ekkor úgy tűnt, hogy a nyáron lesz lehetőségem edzeni s vissza tudok kapaszkodni a februári formámhoz. El is kezdtem nagy lelkesedéssel az edzéseket s a visszaszoktatásban már heti 4 mozgásnál tartottam, mikor egy, a feleségem üzleténél végzett munka közben valami beszállt a pólóm alá. Valószínűleg egy darázs volt. Ahogy próbáltam kirázni, megcsípett kb 4-5 alkalommal. Kb 20 perc múlva el kezdett feldagadni a fejem, mentünk is az ügyeletre, ott azonnal kaptam egy injekciót, na ekkor ájultam el először. Nem az injekció miatt, hanem mert le esett a vérnyomásom a bokám magasságába, miután a bokámat felemelték a fejem fölé, visszajött a kép s újra resetelt a szervezetem. Nem nagyon részletezném a napomat, de ez a képvesztés még kétszer megesett velem este 10ig s ekkor bevittek a kórházba, megfigyelésre. Az orvosok innentől kezdve nem ajánlották, hogy erdőben, nappal fussak, a nejem pedig nem engedte, hogy a futócipőmre nézzek a következő 2 hétben. Mivel nappal nem lehetett futnom, a 2. hét leteltével elkezdtem éjszakánként edzeni. Ekkor történt, hogy egy szép teliholdas éjszakán 11kor kimentem az Öreg-tóhoz futni. Csoda szép idő volt s rengetegen mozogtak a tó partján. A Pikant után, csónak bérlés környékén a lámpám fényében azt láttam, hogy egy érdekesen alacsony, talán pupos ember jön az út szélén egy magas kalapos mellett. Késöbb láttam, hogy ők bizony állnak, majd mikor felismerhető közelségbe értem, a púpos sántítva elkezdett felém jönni s ekkor láttam meg, hogy az bizony egy zombi, mellette, pedig drakula gróf magasodott, teljes önmaga valójában. A pulzusom ekkor normál esetben 150 körül kellett, hogy legyen, a zombi közeledése, nem tudom növelte, vagy csökkentette-e ezt, de miután elrohantam tőlük kb 300m-el meg kellett állnom, mert szorított a mellkasom. Mint kiderült a tatai táborban a táborozóknak bátorság próbát tartottak, a tanárok öltöztek be maszkba és azt hitték, én is egy vagyok a próbán indulók közül. Kegyetlenül betojtam, s akkor még az erdős szakasz elött voltam. A futás alatt végig hallottam, hogy a gyerekek is sikolytoznak nem tudom ilyen "élmény" után még rá lehetne-e venni vkit közüllük az éjszakai tájfutásra.
A nyár különben gyorsan s "eseménytelenül" telt el, az előzőkben említett incidensek miatt érdemi edzésmunkát végezni nem tudtam. Voltunk még a VB-n és indultam a Hungárián. Szegény nejem minden verseny alatt kész frászban volt, nem csíp-e meg egy darázs a pályán.

1 megjegyzés:

  1. Szia Feri!
    Nem ígérem, hogy rendszeresen, de néha-néha ellátogatok a blogodra.
    Üdv: zOLi

    VálaszTörlés