Jön a hétvége

Régóta vártam már ezt a hétvégét a 24 órás váltó miatt, szombaton fog kezdődni s vasárnap délig nyomulunk hatan egymást folyamatosan váltogatva. Hát nem tudom mit várjak az időjárástól, de én minden rosszra felkészültem, kész a lámpám, tegnap este leszigeteltem alaposan és a cuccomat is fejben összekészítettem. Az egyetlen gondom, hogy csak 2 szett futócipőm van, vész esetén esetleg 3 s ha jól számoltuk kb 5 futás fog jutni nekem, gyorsan kell száradnia a cipőmnek, vagy cuppogó vizes cipőben kell kimenjek. A felkészülésem lehetett volna jobb is, sajnos nem tudtam annyit térképezni (versenyezni) amennyit akartam, de fizikailag szerintem jobb vagyok mint egy éve, bár csak kb két napja múlt el a térd fájásom.
Felkészülés során, mikor látszott, hogy özönvíz mosta pályákon kell majd küzdenünk elkezdtem készülni erre is, amit a csatolt képen látható, mi van ha pofára esel a sárban eset szimulációjavál vezettem fel a családnak. Késöbb mindezt megfejeltem, a zöld ogre, ha kijön a mocsárból eset eljátszásával, de különösebb szánalmat nem sikerült kiváltanom senkiből.
Szombaton du 2 körül már túl kell lennem az első futásomon s átöltözve iszogathatom az izotóniás italomat, szerintem jó buli lesz. Ja, a rendezőktöl kértem, hogy előre fóliázzanak be minden térképet, hogy ne a rajtban kelljen játszanunk a fóliázással, de erre azt a választ kaptam, hogy ez a 20 másodperc bele fog férni a versenyidőbe. Hát megfogadtam, hogy fizetek egy sört az első olyan embernek, aki 10-15 perc szakadó esőben történt bemelegítés után, pályáján nekilódulva, saját idejében, vizes kézzel, a monszun esők alatt fújó szélben, elveszi a térképet és a fóliát s mindezt egymásba teszi 20 másodperc alatt. Persze, ha valami szuper fólia lesz s eleve nyitva lesz a szája s a levegő nedvességtartamától átnevesedett térkép csak úgy sutty belecsúszik, akkor mindent visszaszívok s megemelem a kalapom a rendezők elött. Nekem a tavaszi Boróka kupán enyhe szélben eső nélkül nem sikerült ez a mutatvány kb 50 mp alatt sem, aztán megigértettem a rendezőkkel, hogy a következő 40 percben nem lesz eső s hagytam a fenébe az egészet. Kíváncsi leszek, hány elázott térképű ember fog elkeseredetten nézelődni a pályák közepe felé egy hirtelen jött eső esetén. Ma még egy kisebb átmozgatás s egyenlőre ennyi, a többit majd jövő héten

Elszalasztott lehetőség

Vasárnap az itélet idő folytatódott s immáron stabilan 2 napja zuhogott s olyan 100km/h erejű szél fújt. Vasárnapra hírdettek egy tatai Öreg-tó futást. 10-re volt a 7 kili (egy kör) s 11-re a két kör- 14 kili rajtja időzítve. Mivel egy kicsit hosszabbat akartam futni, már előre a 14 kilit lőttem be magamnak. 10.45-kor értem a tett színhelyére, na ekkor igen egyedül éreztem magam, késöbb megláttam, hogy egy futó mintha melegítene, vagyis midösszesen ketten lettünk volna. Rendező egy szál se, így megállapítottam, hogy a mai futóverseny elmarad. Egy biztos dobogóról csúsztam le. Ha már ott voltam egy kört futottam, olyan igazi lazát, ugyanis 4 fa van rádölve a túra útra (az elkerülő részen 5 centi mélyen állt a víz) s egy az ötödik fa nem sokkal mögöttem dölt ki. A kocogás alatt egy futóval s 3 túristával találkoztam, nem volt tömeg az biztos.

Ha jól esik...

A fenti mondatal kapcsolatos viccet nem akarom megint elsütni, már lerágott csont, de gyakorlatilag egy hete kisebb nagyobb megállásokkal ugyan, de folyamatosan zuhog. Kedden még éppen beértünk az edzésről az eső elött, de szerdán az utazásomat már végig zuhogó esőben kellett megejtenem. Szerdára nem, de csütörtökre terveztem mozgást, na ezt elmosta az eső. Pénteken nem sikerült kimennem, így a szombatot nem lehetett kihagyni. Délután 5 körül értem el abba a stádiumba, hogy kimenjek futni Várpalotán a Bakonyban. Mivel folyamatosan zuhogott az eső, egy félóra várakozás után megállapítottam, hogy egyre csak romlanak a körülmények, hiszen még a hőmérséklet is esett lefele. Végül átöltöztem s nekiindultam a hegynek. Nem volt rossz az edzés, nem nagyon zavart az eső az elején, inkább az, hogy a megmaradt 10 fokban és szakadó esőben is voltak szúnyogok a levegőben. Na ebből egyet be is nyeltem, ekkor ugye jött a szokásos bokákolás, öklendezés, amit egy jól eső hányással zártam le, majd mentem tovább. Két emberrel találkoztam a terepen, több mozgást nem láttam. A napokban lehullott eső miatt keletkezett patakok átugrálása közben nem vettem észre, hogy hol mentem el a vár és a sziklája mellett(10 métres szikla, tetején egy ókori vár maradványai), így valószínűleg egy másik völgyben fordultam neki a hegynek s a végén csak a fennsíkon tudtam visszafordulni. Ott teljes erőből fújt a bakonyi szél, illetve már havas vagy jeges eső esett, szóval itt már vágytam vissza a kocsiba. Egy ideig szembe, majd pedig hátba kaptam az esőt és a szelet s nyomultam visszafelé egy stabil 4.30-as tempóval. A végén megérkeztem a kocsihoz, szó szerint tökig vizesen, teljes váltás ruha felvétele után már mosolyogtam is.

Gáz van v02

Az előző bejegyzésem óta eltelt egy kis idő s nem kevés dolog történt velem. Az említett megyei verseny is lement, tanulságos és egyben borzalmas is volt. Összeszámoltam, a 4 perccel elöttem induló Lajost a pályán 5 alkalommal értem utol s előztem meg, majd a végén alig tudtam megverni. De erről majd talán késöbb írok az MSE blogjában.
A tájfutást azért szeretem, mert ahogy szüleim mindíg is óva intettek, csak akkor kell csinálni, ha jól esik. Az előző bejegyzésemben is említtem, hogy egy 4 napos brutális esőzés után mik vártak rám az erdőben, most pedig mivel már két napja felhőszakadás szerűen "jól" esett az eső, eldöntöttem, hogy részt veszek a fejér megyei Éjszakai bajnokságon. A versenyt Május 5.-én szerdán rendezték meg Csákberény mellett. Az egész délutáni eső+ felhőszakadás ellenére egész sokan megjelentünk a versenyen, amin a gondom a kettes ponton kezdődött. A pont érdekes volt, mert szinte ösvényen el lehetett érni az egyesről és én az ösvényen futva, egyszerűen elmentem mellette, majd eltöltöttem több mint 20 percet a rekettyés, ligetes- bozótos túrásával tökig vizesen esőben. Végül meg lett (3 perccel fogtam az elsőt s 27 után a másodikat) s sikerült a következőt is kisebb bizonytalanság árán megfogni, de itt már nem voltam túl motívált, hogy versenyezzek. A 3-4 közötti úton futásnál voltam nagyon pontosan 31 percnél s ekkor észrevettem, mintha túl sötét lenne a lámpám max fényénél is. Elkezdtem kapcsolgatni a fokozatokat a lámpán, hiszen ekkor látszik, hogy csak én hisztizek, vagy tényleg lement a lámpa safe mode-ba s sajnos meg kellett állapítsam, hogy takarékon üzemel, ami szó szerint elég sötét kilátásokat vetett az esti futásomra. A nyílt területeken arra jó volt a lámpa, hogy ne essek bele a köbányákba, de tájékozódni, objektumokat figyelni nem lehetett vele, a terep sziluettjeit inkább a minimális háttér fényekből, illetve a kézi lámpám segíségével tudtam felfedezni. Még meg is állapítottam, hogy milyen jó, hogy bementem a Tesco-ba venni egy value kézi lámpát 300 forintért elemmel együtt, mert az legalább használható, míg a szuper, több 10000 forintos fejlámpám meg egyszerűen cserben hagyott. A pálya második felére menet elmentünk a cél mellett, ekkor én tettem egy egyszerű kanyart s bementem, nem akartam a rendezők idejét húzni azzal, hogy sokáig kint vagyok. A célba érkezésemkor Harkányi Zoli ijedten kérdezte, hogy ugye nem ez a lámpa, amit használni akarok a 24 óráson, de, ez a kiválasztott, válaszoltam neki. A kocsiba beülve megállapítottam, hogy nem beázás, hanem az aksi miatt ment el a fény, most meg kell néznem nem zárlatos-e az egyik cella az akkupakkban (az akkupakk saját gyártmány), mert gyakorlatilag frissen feltöltött aksival mentem. A Zolit is megnyugtattam, hogy meg van a megoldás szóval a lámpa nem lesz akadály a 24 óráson, az biztos.
Amúgy a verseny az eső ellenére kellemes, jó időben jól volt megrendezve, ha nincs ez a demotíváló 20-22 perc biztosan nagyon tetszett volna a pálya második fele is.