Az elmúlt verseny hétvége első selejtezőjén ugye kiselejteződtem, ami a "B" döntős indulási jogosultságot jelentette. Első kiesőként a döntők szabályai alapján utolsó B döntős indulási időt kaptam, ami szerencsémre Vasárnap 10.19-kor be is következhetett. A rajba, mivel 2km-re volt az autónktól jó 10 perccel 0 idő elött elindultunk Bence fiammal s minimális kocogás után a mellünk fenn is akadt a rajt kordonokban, mivel még csak -3 volt, nyugodtan el tudtam menni az erdő bioszférájának javítására, illeve volt időm felveni a szimbólomat is. Egy kicsit meg lepődtem, ugyanis én 6 kilis B döntőre emlékeztem a kiírásból, bár mivel nem erre készültem, sok időt nem szenteltem a verseny elötti mentális rákészüléskor a B döntőre. A pálya hossza 7.4 km volt, ami nem különösebben remegtette meg a lábaimat, de már nem számított sprint távnak a maga 300 szintjével. 
A "0" idő után pont 19 perccel jött el az én időm, egy kicsit kacérkodtam a gondolattal, hogy "véletlenül" "A" pályát vegyek el, de nekem ez nem járt az nap így jött a B pálya. Az első pontra sokkal lassabban indultam mint előző nap, s talán nem is voltam olyan koncentrált, bár úgy gondoltam, hogy a pont melletti kis völgy majd rávezet a pontomra. Na volt ám meglepetés, mikor az arcomba majdnem beleálltak a kis tisztás mögött levő sötét zöld fenyő erdő tűlevelei, ekkor megértettem, hogy itt is meg kell találni a tereptárgyakat, így fordultam s mentem a pontom felé, a pont közelében, még egy jót bizonytalankodtam, majd meg lett a kis szikla, de kb 1.5 percet eldobtam indulásból. A következő két ponton már el kezdtem használni a térképet is, s ez a hasznos tevékenység meghozta a gyümölcsét azonnal, mert így hiba nélkül megtaláltam a pontokat. Nem tudom amúgy ki hogy volt a 1:15000-es térképpel, de nekem egy kicsit közelinek tűntek az elején a tereptárgyak, bár lehet, hogy csak én mentem gyorsabban mint szoktam. A szép menet a 4. pontig tartott, itt megint levettem az irányt s azzal a kijelentéssel, hogy innét már szinte lehet is látni a pontot, csak átfutottam a metsződés túloldalára, na itt viszont nem láttam a pontot, de egy kis buckát igen, majd egy kicsivel még jobbra a pont is meg volt, 30 mp itt is ugrott. A 4-5 átmeneten érdekelne mi lehetett az ideális, én a majdnem egyenest választotta, de lehet, hogy elöbb fel kellett volna rongyolnom a fenti útra s ott futni, így viszont, lehetőségem nyílt Harzolnak egy kis bíztatás adni az első pontjának megközelítése közben. Az 5. meg volt s jött a futás megint, ebben már szombaton sem voltam jó, most megpróbáltam kicsit összeszedettebben mozogni, hiszen lévén ez az út fő irány a rajból kifutóknak, nagy forgalom volt rajta s nem lehetett egy kivérzett öreg trotty képét nyújtanom a fiataloknak. A futást még csak-csak megoldottam, de mikor be kellett mennem az ösvényre, én egy másik ösvényt találtam meg, nem is értettem, miért nem emelkedik az ösvény, de olyan kényelmes volt enyhe lejtőn futni, de mikor felfedeztem, hogy semmi sem stimmel megálltam s a tájoló használata azonnal tisztázta az értetlenségem alapjait, hamar fordultam be az útról, a vissza út egy extra völgy mászással járt s utána kapaszkodhattam fel a megfelelő völgyben. Ebben a szakaszban sikarült 2 percet kapnom a kategóriám tagjaitól. A következő 4 pont megint egészen tudatosan s így hiba nélkül ment le, időközben megelőztem az elöttem induló Reviczki Zsoltot s 10-ről kifelé már nem is láttam őt magam mögött, a 11-re menet meg volt a terv át a gerincen le a völgybe s a nyiladéktól támadok. Na ezt meg is csináltam, át a gerincen szépen nyugodtan le is mentem a völgybe, ott is volt a nyiladék, de egy út hiányzott, mielött neki láttam volna túrni a horpadásokat rá kellett jönnöm, hogy másik völgyben s a nyiladék másik végén vagyok, át kellett mennem a nyiladékon s onnét már látszott is pont, mikor átkeltem a vizen és a mocsáron s már majdnem dugtam is a ponton, mikor az előzőleg már lehagyott Reviczki kollega visszaszolt, hogy ez 60-as neked nem 44 kell? De az kellett, így mehetem át másik metsződésbe. Átmásztam s megküzdöttem a kidőlt fákkal s nem volt más vissza csak a befutó. A befutót jól megnéztem, hogy nem a szombati pont lesz, hanem egy jelleg fa a tisztáson, miután ez meg volt, gondoltam zsebre teszem a térképemet, ne kelljen leadni a célban, hiszen a visszakapása csak bonyodalmat jelent, megmutatni meg úgy sem fogom senkinek. Ezzel rá is értem a szombatról már ismert lejtőre, ahol csak egy lábbal mertem futni, majd ez egyenesen vezetett a cél tisztására. Ott már messzíről virított a jellegfa s a pont, futottam is oda, ahogy közeledtem, földön heverő távközlési kábelek mennyisége öreg távközlési villamosmérnökként futás közben is feltünt, majd pedig az, hogy nem az én kódom van a dobozon, vagyis ez nem az a jellegfa ami nekem kellett. Érezvén, hogy ez már az utolsó hiba volt, bekocogtam a befutó ponthoz s onnét s célba. Az eredmény érdekes lett, hisze 20 mp-et kaptam a napi győztestől, ez a befutó pontra simán elment, így a második lettem, de ami még érdekesebb az a route gadgetben lejátszani a vasárnapi "B" döntő első 3 futójának az utvonalát. Azért szép a tájfutás, amit ott lehet látni.
A "0" idő után pont 19 perccel jött el az én időm, egy kicsit kacérkodtam a gondolattal, hogy "véletlenül" "A" pályát vegyek el, de nekem ez nem járt az nap így jött a B pálya. Az első pontra sokkal lassabban indultam mint előző nap, s talán nem is voltam olyan koncentrált, bár úgy gondoltam, hogy a pont melletti kis völgy majd rávezet a pontomra. Na volt ám meglepetés, mikor az arcomba majdnem beleálltak a kis tisztás mögött levő sötét zöld fenyő erdő tűlevelei, ekkor megértettem, hogy itt is meg kell találni a tereptárgyakat, így fordultam s mentem a pontom felé, a pont közelében, még egy jót bizonytalankodtam, majd meg lett a kis szikla, de kb 1.5 percet eldobtam indulásból. A következő két ponton már el kezdtem használni a térképet is, s ez a hasznos tevékenység meghozta a gyümölcsét azonnal, mert így hiba nélkül megtaláltam a pontokat. Nem tudom amúgy ki hogy volt a 1:15000-es térképpel, de nekem egy kicsit közelinek tűntek az elején a tereptárgyak, bár lehet, hogy csak én mentem gyorsabban mint szoktam. A szép menet a 4. pontig tartott, itt megint levettem az irányt s azzal a kijelentéssel, hogy innét már szinte lehet is látni a pontot, csak átfutottam a metsződés túloldalára, na itt viszont nem láttam a pontot, de egy kis buckát igen, majd egy kicsivel még jobbra a pont is meg volt, 30 mp itt is ugrott. A 4-5 átmeneten érdekelne mi lehetett az ideális, én a majdnem egyenest választotta, de lehet, hogy elöbb fel kellett volna rongyolnom a fenti útra s ott futni, így viszont, lehetőségem nyílt Harzolnak egy kis bíztatás adni az első pontjának megközelítése közben. Az 5. meg volt s jött a futás megint, ebben már szombaton sem voltam jó, most megpróbáltam kicsit összeszedettebben mozogni, hiszen lévén ez az út fő irány a rajból kifutóknak, nagy forgalom volt rajta s nem lehetett egy kivérzett öreg trotty képét nyújtanom a fiataloknak. A futást még csak-csak megoldottam, de mikor be kellett mennem az ösvényre, én egy másik ösvényt találtam meg, nem is értettem, miért nem emelkedik az ösvény, de olyan kényelmes volt enyhe lejtőn futni, de mikor felfedeztem, hogy semmi sem stimmel megálltam s a tájoló használata azonnal tisztázta az értetlenségem alapjait, hamar fordultam be az útról, a vissza út egy extra völgy mászással járt s utána kapaszkodhattam fel a megfelelő völgyben. Ebben a szakaszban sikarült 2 percet kapnom a kategóriám tagjaitól. A következő 4 pont megint egészen tudatosan s így hiba nélkül ment le, időközben megelőztem az elöttem induló Reviczki Zsoltot s 10-ről kifelé már nem is láttam őt magam mögött, a 11-re menet meg volt a terv át a gerincen le a völgybe s a nyiladéktól támadok. Na ezt meg is csináltam, át a gerincen szépen nyugodtan le is mentem a völgybe, ott is volt a nyiladék, de egy út hiányzott, mielött neki láttam volna túrni a horpadásokat rá kellett jönnöm, hogy másik völgyben s a nyiladék másik végén vagyok, át kellett mennem a nyiladékon s onnét már látszott is pont, mikor átkeltem a vizen és a mocsáron s már majdnem dugtam is a ponton, mikor az előzőleg már lehagyott Reviczki kollega visszaszolt, hogy ez 60-as neked nem 44 kell? De az kellett, így mehetem át másik metsződésbe. Átmásztam s megküzdöttem a kidőlt fákkal s nem volt más vissza csak a befutó. A befutót jól megnéztem, hogy nem a szombati pont lesz, hanem egy jelleg fa a tisztáson, miután ez meg volt, gondoltam zsebre teszem a térképemet, ne kelljen leadni a célban, hiszen a visszakapása csak bonyodalmat jelent, megmutatni meg úgy sem fogom senkinek. Ezzel rá is értem a szombatról már ismert lejtőre, ahol csak egy lábbal mertem futni, majd ez egyenesen vezetett a cél tisztására. Ott már messzíről virított a jellegfa s a pont, futottam is oda, ahogy közeledtem, földön heverő távközlési kábelek mennyisége öreg távközlési villamosmérnökként futás közben is feltünt, majd pedig az, hogy nem az én kódom van a dobozon, vagyis ez nem az a jellegfa ami nekem kellett. Érezvén, hogy ez már az utolsó hiba volt, bekocogtam a befutó ponthoz s onnét s célba. Az eredmény érdekes lett, hisze 20 mp-et kaptam a napi győztestől, ez a befutó pontra simán elment, így a második lettem, de ami még érdekesebb az a route gadgetben lejátszani a vasárnapi "B" döntő első 3 futójának az utvonalát. Azért szép a tájfutás, amit ott lehet látni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése