Futottak még

Az elmúlt verseny hétvége első selejtezőjén ugye kiselejteződtem, ami a "B" döntős indulási jogosultságot jelentette. Első kiesőként a döntők szabályai alapján utolsó B döntős indulási időt kaptam, ami szerencsémre Vasárnap 10.19-kor be is következhetett. A rajba, mivel 2km-re volt az autónktól jó 10 perccel 0 idő elött elindultunk Bence fiammal s minimális kocogás után a mellünk fenn is akadt a rajt kordonokban, mivel még csak -3 volt, nyugodtan el tudtam menni az erdő bioszférájának javítására, illeve volt időm felveni a szimbólomat is. Egy kicsit meg lepődtem, ugyanis én 6 kilis B döntőre emlékeztem a kiírásból, bár mivel nem erre készültem, sok időt nem szenteltem a verseny elötti mentális rákészüléskor a B döntőre. A pálya hossza 7.4 km volt, ami nem különösebben remegtette meg a lábaimat, de már nem számított sprint távnak a maga 300 szintjével. A "0" idő után pont 19 perccel jött el az én időm, egy kicsit kacérkodtam a gondolattal, hogy "véletlenül" "A" pályát vegyek el, de nekem ez nem járt az nap így jött a B pálya. Az első pontra sokkal lassabban indultam mint előző nap, s talán nem is voltam olyan koncentrált, bár úgy gondoltam, hogy a pont melletti kis völgy majd rávezet a pontomra. Na volt ám meglepetés, mikor az arcomba majdnem beleálltak a kis tisztás mögött levő sötét zöld fenyő erdő tűlevelei, ekkor megértettem, hogy itt is meg kell találni a tereptárgyakat, így fordultam s mentem a pontom felé, a pont közelében, még egy jót bizonytalankodtam, majd meg lett a kis szikla, de kb 1.5 percet eldobtam indulásból. A következő két ponton már el kezdtem használni a térképet is, s ez a hasznos tevékenység meghozta a gyümölcsét azonnal, mert így hiba nélkül megtaláltam a pontokat. Nem tudom amúgy ki hogy volt a 1:15000-es térképpel, de nekem egy kicsit közelinek tűntek az elején a tereptárgyak, bár lehet, hogy csak én mentem gyorsabban mint szoktam. A szép menet a 4. pontig tartott, itt megint levettem az irányt s azzal a kijelentéssel, hogy innét már szinte lehet is látni a pontot, csak átfutottam a metsződés túloldalára, na itt viszont nem láttam a pontot, de egy kis buckát igen, majd egy kicsivel még jobbra a pont is meg volt, 30 mp itt is ugrott. A 4-5 átmeneten érdekelne mi lehetett az ideális, én a majdnem egyenest választotta, de lehet, hogy elöbb fel kellett volna rongyolnom a fenti útra s ott futni, így viszont, lehetőségem nyílt Harzolnak egy kis bíztatás adni az első pontjának megközelítése közben. Az 5. meg volt s jött a futás megint, ebben már szombaton sem voltam jó, most megpróbáltam kicsit összeszedettebben mozogni, hiszen lévén ez az út fő irány a rajból kifutóknak, nagy forgalom volt rajta s nem lehetett egy kivérzett öreg trotty képét nyújtanom a fiataloknak. A futást még csak-csak megoldottam, de mikor be kellett mennem az ösvényre, én egy másik ösvényt találtam meg, nem is értettem, miért nem emelkedik az ösvény, de olyan kényelmes volt enyhe lejtőn futni, de mikor felfedeztem, hogy semmi sem stimmel megálltam s a tájoló használata azonnal tisztázta az értetlenségem alapjait, hamar fordultam be az útról, a vissza út egy extra völgy mászással járt s utána kapaszkodhattam fel a megfelelő völgyben. Ebben a szakaszban sikarült 2 percet kapnom a kategóriám tagjaitól. A következő 4 pont megint egészen tudatosan s így hiba nélkül ment le, időközben megelőztem az elöttem induló Reviczki Zsoltot s 10-ről kifelé már nem is láttam őt magam mögött, a 11-re menet meg volt a terv át a gerincen le a völgybe s a nyiladéktól támadok. Na ezt meg is csináltam, át a gerincen szépen nyugodtan le is mentem a völgybe, ott is volt a nyiladék, de egy út hiányzott, mielött neki láttam volna túrni a horpadásokat rá kellett jönnöm, hogy másik völgyben s a nyiladék másik végén vagyok, át kellett mennem a nyiladékon s onnét már látszott is pont, mikor átkeltem a vizen és a mocsáron s már majdnem dugtam is a ponton, mikor az előzőleg már lehagyott Reviczki kollega visszaszolt, hogy ez 60-as neked nem 44 kell? De az kellett, így mehetem át másik metsződésbe. Átmásztam s megküzdöttem a kidőlt fákkal s nem volt más vissza csak a befutó. A befutót jól megnéztem, hogy nem a szombati pont lesz, hanem egy jelleg fa a tisztáson, miután ez meg volt, gondoltam zsebre teszem a térképemet, ne kelljen leadni a célban, hiszen a visszakapása csak bonyodalmat jelent, megmutatni meg úgy sem fogom senkinek. Ezzel rá is értem a szombatról már ismert lejtőre, ahol csak egy lábbal mertem futni, majd ez egyenesen vezetett a cél tisztására. Ott már messzíről virított a jellegfa s a pont, futottam is oda, ahogy közeledtem, földön heverő távközlési kábelek mennyisége öreg távközlési villamosmérnökként futás közben is feltünt, majd pedig az, hogy nem az én kódom van a dobozon, vagyis ez nem az a jellegfa ami nekem kellett. Érezvén, hogy ez már az utolsó hiba volt, bekocogtam a befutó ponthoz s onnét s célba. Az eredmény érdekes lett, hisze 20 mp-et kaptam a napi győztestől, ez a befutó pontra simán elment, így a második lettem, de ami még érdekesebb az a route gadgetben lejátszani a vasárnapi "B" döntő első 3 futójának az utvonalát. Azért szép a tájfutás, amit ott lehet látni.

2 ponton múlott

Elmúlt a hétvége s vele együtt a Nappali OB-is.
Kezdem időreni sorrendben a történtek megemésztését.

A selejtezővel kezdtünk szombaton, a rajtlista alapján kiderült, hogy bizony nagyon kell szedjem a lábam, hiszen Banyesz jött mögöttem 3 perccel s nem szerettem volna azt a szégyent megérni, hogy az első pontok valamelyikére már meg is fog. Be is kezdtem rendesen, még egy kb 20-30 másodperces hiba is benne volt a dózer útról letérve, ugyanis ahol lementem ott ment le egy út a dózerről (jelölve nem volt), na ez meg is kavart, de nem tudott elvinni, hamar rájöttem, hogy vmi nem stimmel, s innét nyomtam bent az erdőben, még ezzel a hibával is nyertem az első átmenetet. A másodikon már kaptam egy kb 10 mp-t a mezőny elejétől, de itt egy N14-es kislánynak megmutattam, hogy hol vagyunk s szegény olyan messze volt az útvonalától, hogy át kellett hajtogatnom a térképjét s ráadásul az ő térképe 1:10 000 -es volt, ezzel legalább egy 20 mp-t vesztettem. A hármas is sima volt, átlagos időt futottam, a 4-es volt a vízválasztó, tolni kellett volna az úton s szerintem mentem is rendesen, mert Vöcsökkel értünk ki a betonra s a "lehajtónál" olyan messze volt csak tőlem, amennyire meg kellett állnom egy F14-es srácot útba igazítani. Természetesen nem a tervezett útnál futottam le, így egy kicsit meg is kavarodta,m az iránykkal s, hogy miért lejt a felfele, de nem volt ez több 20mp hibánál, viszont az élmenők itt kb 2-3 percet adtak nekem. A következő pontra csak a huzató volt a gond, itt már vártam Banyeszt, de mint kiderült ekkor még pont 3 percre volt tőlem. Az 5-6-os átmeneten viszont nem tudom mi történt. Elindultam irányba s volt egy halom fa, amin nem tudtam átjutni, na ekkor gyorsan balra fordultam le a lejtőnek, egyszer csak azt láttam, hogy a beton út nagyon közel van, ekkor felnéztem s láttam a föld út letöréseit felettem, gondoltam már nem mászok oda vissza a két út között elcsorgok a pontomhoz. A következő objektum a nyiladék volt ami felfogott, na ezt a pontom mögöttinek azonosítottam be, meg is lepődtem rajta, hogy így túl futottam, de visszafordultam, hogy visszamegyek a ponthoz, majd mikor nem stimmelt semmi, jöttem rá, hogy bizony még a pont elötti sárga nyiladéknál voltam, el kezdtem futni a dzsindzsában a pontom felé a terepet és a két utat figyelve, mikor a felső út felett egy olyan kis gerincet fedeztem fel, ami megint azt mutatta, hogy túl mentem, meg akartam erről bizonyosodni a terep beazonosításával is s mikor mentem lefele egy kétségbe esett hang kérdezte, hogy te is a 61-et keresed, na ekkorát ketten már nem hibázhatunk, akkor valahol itt kell legyen, nekiálltam megint túrni s egyszer csak meg lett a pont. Mint ezt a részidőkből is látni itt majd' 5 perc ment el ezzel a csodával. A következőre is meg volt a tervem, de elnéztem a lapost az út mellett s behúztam, majd a laposban az ösvényt eggyel feljebbinek beazonosítva lerohantam a völgybe, majd mikor túl szabdalt volt minden jöttem rá, hogy bizony már megint én voltam az amatőr, természetesen itt is volt egy pont, hogy még jobban megtévesztő legyen a dolog, itt kb 2-3 perc ment megint el. A 7.ről kifutva még átjutottam a mocsáron minden gond nélkül, de a 8-as elötti völgyben bizony beleragadtam, (1 perc) előszőr a bal, majd a jobb lábam, ezekután hasra estem s a jobb kezem szimbólostól merült el a mocsárban, a végén kimásztam s mentem a 8.ra, aminek egy kicsit mellé futottam, de nem volt vészes, a 9. nek megint alámentem, annak ellenére, hogy direkt felfelé húztam, a 10-11-ben pedig lefele volt s elérte már azt a meredekséget, amin én nem tudok futni. A vége 59 perc lett jó 6-9 perc hibával, természetesen ez már nem volt elég az "A" döntőhöz. Sajnáltam, mert ennél sokkal jobbat vártam magamtól s egy egyszerű, higgadt 5-6 átmenettel meg lett volna simán a döntőbe jutás

Holnap kezdődik az OB

Hát eljött a nagy nap is sajnos gyorsabban mint gondoltam s több vendégem volt a cégnél mint erre előzetesen számítottam, ami azt is jelenti, hogy nem tudtam a terveknek megfelelően felkészülni. Ma még kellene kocognom egy átmozgatóst, de egy kicsit félek, hogy pont ettől fájdulna meg a térdem, meg nincs is futó ruha velem, ha jól tudom. Szerdán futottam egy utolsó komolyabbat s jól le is cseszett a Judit, ugyanis pont szembe találkoztunk az edzésen s megilyedt a lámpámtól. A futás jól esett, nem is ment rosszul, de azért tök egyedül az erdőben kutya ugatással körül véve nem egy leány álom futni, ezért nem is a rugó gyár felé jöttem vissza, hanem a föld uton. Én ennyit tudtam tenni az ügy érdekében a többi, pedig holnap 12.50-től élőben Németbányán.

Setét korszak

Hát megkezdődött amit nagyon utálok, tegnap már csak sötétben tudtam kimenni futni. A városban kocogtam s ijesztegettem a sétálókat az utcán. Nem volt túl nagy a feladat s úgy tűnik tavaszig valami hasonló lesz a folytatás, Tatabányán bellül kell körözni, vagy esetleg a kecske és káposzta útvonalon fogok tök sötétben futni őzikék és vaddisznók társaságában. A hétvégén normál távú OB, addig kellene kibírni láb (térd) szétverés nélkül. Mi lesz az OB-n? Hát, a pálya nem vészesen hosszú, de nekem ez azért kicsit gyanús. Az biztos, hogy meleg lesz, mert abban biztosan felfordulok, illetve, lehet hogy furcsán hangzik, de remélem nem sok lejtő lesz a pályában. Na nem azért mert a felfelék oly nagyon mennének, de lejtőn gyakorlatilag egy lábbal kell szögdeljek lefele, mert a bal térdem nem tud fogni semmit. Amúgy a fürge lábú ellenfeleket figyelembe véve a cél mindenképpen "A" döntőt funi s ott már bármi lehet, de 10-ben kellene lenni. A verseny előjelei nem legbíztatóbbak, hiszen a KOB óta nem volt terepet ábrázoló térkép a kezemben s az elmúlt két park versenyen is a futó formám hagyott némi kivánni valót maga után. Hát ez van az ONEB után még jön egy OCSB és EOVB erre még rá kell gyúrnom magam s már vége is lesz az évnek.