-14 C

Hát igen!
Nagy lelkesen írtam a szakosztályi blogunkra, hogy hosszabbodnak a nappalok s lassan már lehet délután is erdőben edzeni, de ekkor egy dolgot nem vettem figyelembe, hogy tél van. A dogok természetéből adódóan elöbb sötétedik s mivel valóban tél van esténként hidegebb időre számíthat az, aki ilyenkor gondolkozik bármi nemű mozgásban.
Az egyik előző bejegyzéshez tartozó kommentbe válaszoltam Harzolnak, hogy milyen lámpa beszerzését tervezem s miután ez meg is történt, mostanában nyugodtabban merészkedek ki a szabadba naplemente után. Vasárnap a kutyám kedvéért kimentem egyet kocogni a kertünk mögötti utakon. A futás vége már sötétedésbe hajlott, így természetesen fejlámpás menet volt. Az utolsó 1 kilit olyan levezetésként, kocogva-sétálva szoktam mindíg is csinálni, most is azt tettem, mire hazaértem a széldzsekim egyes gyűrődéseiben, amik távolabb voltak a testemtől az izzadtság összeált jég darává. A heti elfoglaltságaim úgy alakultak, hogy vasárnap után csak tegnap, szerdán lett volna lehetőségem kimenni mozogni. A lámpám feltöltve, cuccok bepakolva a táskába s minden bizalmam a külföldi ügyfeleinkben volt, hogy időben el tudok indulni haza s akkor Tbányán még nyomulok egyet. Az időben este 3/4 hét lett, ez még megoldható, van egy jó lámpám ugye. Mikor beültem a kocsiba a hőfok mutató visszaigazolta mindazt, amit a parkolóban sétálva éreztem, vagyis, hogy rohadt hideg van. -14 fokot mutatott, mikor még egy kicsit a menetszél is el kezdte hűteni a szenzort, -15 re váltott.
Na ekkor lett vége a tegnapi edzésemnek, még egy halvány reménysugárt életben hagytam ugyan s úgy döntöttem hogy ha az Öreg-tónál -10, vagy annál "melegebb" lesz akkor ott futok egy kört, de ott -13-ig melegedett hőmérséklet várt. Sajnos lassan fel kell adjam a reményt, hogy a HOB-ra formában leszek, heti 2-3 edzéssel ez nem lehetséges és a térdem még mindíg fáj, bár már kocogni tudok.