Alcím: Avagy egy verseny amin 4 napig még indulónak mondhattam magam.
Történet még valamikor az ősszel kezdődött, mikor megtudtam, hogy hozzánk elég közel a Vértesben lesz a 2011-es HOB. Ekkor gondoltam, hogy még van idő, majd jól felkészülök rá s a nevezéskor csak az lesz a gondom, hogy melyik katagóriában induljak. A felkészülésemről túl sok bejegyzést nem tudtam írni, mert sem az állandó sötétben futás sem a téli hideg nem motívált a célom eléréseben s sötétben, úton rossz térddel, meg még életveszélyes vállalkozás is lett volna szét edzeni magamat. Ahogy a tél is lassan elmúlt, eljött a nevezési határidő is a HOB-ra s eldöntöttem, hogy én bizony oda nem megyek el. Majd megnéztem a nevezettek listáját s láttam benne Cserna Bandi klubb társamat, gondoltam, ő sem lehet sokkal edzettebb, legalábbis a Tbánya közelében még nincsenek a hegyek eltolva. Ekkor felbátorodtam, ha ő túl éli, akkor én is megpróbálkozom s benevezek a vértesi surviver show-ba. Meg is tettem mindezt kb 1 nappal a nevezési határidő elött, zOLi nagyon készségesen jelezte, hogy indítja a nevezésemet illetve megkaptam a rendezőktől is a visszajelzést, hogy felvettek a listájukba. Határidő elmúlt s kaptam egy újabb triggert a HOB-ról, ami azt mondatta velem, hogy természetesen főnök, én is dolgozni szeretnék azon a hétvégén. Ekkor jött a gyors kapálózás, vajon meg volt-e már a sorsolás s vissza tudok-e még lépni, hogy legalább anyagilag ne bukjak, ha már nekem csak az internetes eredmények böngészése jut arra hétvégére. Szerencsére sikerült visszalépnem, igy nem kell kifizetni a nevezésemet, de ez most nem különösebben vigasztal.
Október
6 éve